Ez egy mozi volt az Erzsébet körúton, és én például ide jártam a legtöbbször a 90-es években.

Az utóbbi időben sajnos nem nagyon jártam már ide, biztos azért, mert régen minden jobb volt.

A napokban olvastam már, hogy viták vannak, az Örökmozgót működtető Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet – rövidítve: Manda – nem volt tulajdonosa az ingatlannak, ami most átkerült a Budapest Filmhez, ami komolyabb bérleti díjat szeretett volna beszedni. A pontos számokkal nem untattam magamat – azt sem tudom, kinek mennyire van igaza, vagy nincs –, elsősorban azért, mert tényleg azonnal nosztalgikus hangulatba keveredtem.

Hiszen az Örökmozgóban annyi mindent láttam anno, hogy csak na: komplett Fellini- és Antonioni-sorozatokat például, volt olyan hónap, hogy legalább tíz előadást megnéztem. Egy időben ráadásul grúz konyakot is lehetett kapni a büfében. Jegyet mindig a 11. sorba vettem a fal mellé, ott jól ki tudtam nyújtani a lábamat, és nem is nagyon ült elém senki.

Mindegy, a lényeg, hogy a bérlet körüli viták miatt a Budapest Film másnak adja oda a helyet – a Vertigónak, ami egy általában jó kis filmeket forgalmazó forgalmazó –, a Manda meg nyit egy Örökmozgót máshol. A közleményükből az is kiderül, hogy a vetítőgépeket és széksorokat el akarják vinni, kíváncsi vagyok, lesz-e ebből is vita, vagy minden tiszta ezen a téren.