A Cink ma bánatos, mert mi is az újságból tudtuk meg, hogy meghalt V. Zolika, a “Balaton” című tökéletes internetsláger előadója. Nekrológ.

Vannak hülyék, akik kiröhögik őket. Vannak még hülyébbek, akik azt képzelik, hogy csak az rajong értük, aki ki is röhögi őket, ezért szívtelenséggel vádolják a rajongóikat. Pedig ebben a témában tényleg butaság károgni. Az Amatőr Internetes Sztárok ugyanis az Egyetemes Magyarság legjobb oldalát mutatják meg nekünk. Lehetnénk mi is laza, beleszarós, felszabadult fickók, akik, ha azt érzik, hogy dalolni kell, hát kiállnak, és dalolnak. De általában nem vagyunk azok. Még szerencse, hogy mindig akad újabb és újabb, nálunk sokkal menőbb nő, férfi vagy aggastyán, aki megírja, helyettünk is, élete slágerét, aztán fel is tölti valahová.

Advertisement

Ha Magyarország valamiben tényleg világelső, akkor az egy főre jutó amatőr internetessláger-szerzők számában tutira az. Vannak köztük persze olyanok, akik egyszerűen bénán néznek ki vagy hülye a kiejtésük vagy olyan fahangon kárognak, mint valami vitorlásversenyző. De pusztán az érdekes külseje, a hátborzongató háttértáncosai vagy az ügyetlensége miatt senkiből sem lesz sokszázezres vagy több millió kattintásos igazi sztár. Pár ezres legföljebb. A királykategóriához tényleg jónak kell lenni valamiben.

V. Zolika Balatonja nem azért hibátlan műalkotás, mert V. Zolika nem úgy néz ki vagy énekel, mint egy tucaténekes. Hanem mert tökéletes slágerről van szó, ahol az előadó fizimiskája és hangja egységbe olvad a zenével, a dalszöveggel, a klip képi világával és az egész hangulattal, hogy, mint a nagy művek esetében mindig, az egész a végén jóval több legyen, mint a részeinek az összege. V. Zolika üzenete kábé annyi, hogy jó élni, de Kosztolányi Dezsőé meg Ottlik Gézáé sem volt több, aztán egészen a kötelező olvasmányságig vitték.

V. Zolikán is az látszott a Balaton éneklése közben, hogy boldog, mert végre azt csinálja, amit mindig szeretett volna. És az, ha az ember lát egy boldog, tökös magyart, aki bátran a fejébe csapja a parókát, megtalálja a neki való témát, és azt magával ragadóan képes előadni, akkor ott vagyunk, aminél nem is kell több.

Advertisement

Most már sosem derül ki, ha V. Zolikát nem sokkal a befutása után nem viszi el a szíve, egyslágeres csoda maradt volna, vagy sorban termelte volna-e a jobbnál jobb toplistás számokat. A Balaton folytatásaként megírt Budapest-száma jó volt, de messze nem olyan elementáris, mint amaz, de ez még nem döntött el semmit.

A Balaton tavaly pont akkor jött ki, amikor már elmúlt a nyár. Csak remélni tudom, hogy idén újra felkapják, és tényleg ez fog szólni a helyszínen minden lángososnál meg fagyizóból, ahogy annak idején mondjuk a Balatoni nyárral is történt.

Rajtunk ne múljék, ezért is kezdtem ezt a posztot a Videóval.