Túszmentők helyett túszejtők, 1980 helyett 1956, Irán helyett a magyar légtér. A Szabadság - Különjárat tévéfilm, de csak néha látszik rajta.

1956. júliusában cementgyári munkások eltérítették a Budapest-Szombathely között repülő járatot és egészen Nyugat-Németországig vitték. Igaz történet, megírta a Szabad Föld is. Ebből az igaz történetből faragott Köbli Norbert forgatókönyvíró és Fazakas Péter rendező egy olyan tévéfilmet, ami leválthatja a Szabadság, szerelmet a október 23-i tévéműsorból.

Advertisement

Mert mégis milyen érzés egy tévéfilmet nézni? Olyan, mintha valaki egy filmből csak a lényeget tartotta volna meg. Nincsen felesleges duma az elején, nincsenek tömegjelenetek és hosszú életképek 1956 Budapestjéről. Az 55 perc pont arra elég, hogy egy viszonylag bonyolult cselekményt összetömörítsen annyira, hogy beleférjen a rendszerkritikától kezdve akciójeleneten át a kifejezetten vicces párbeszédekig minden, amit mondjuk egy 120 percestől kapnánk. És mindez úgy zajlik benne, hogy a játékidő több mint fele egy repülőgép belsejében zajlik.

Az igaz történet csak kiindulópont, Köbli szövege a 7 eltérítőből hármat fiktívet gyúrt össze. Ott van Pacsuta, az élbokszoló (Lengyel Tamás), akinek elege van abból, hogy nem lehet profi sportoló, nem kap útlevelet és nem képviselheti a hazáját külföldön. Ott van Annus (Tenki Réka), a homokgyári segédmunkás, akit jegyese, akit Misi, az expilóta (Varju Kálmán) rángatott bele az egészbe. A három szereplő háttértörténete csak akkor derül ki igazán, amikor előkerül az első pisztoly a fedélzeten és kiderül, hogy ki mekkora szabadságharcos, amikor tényleg a tettekre kerül a sor.

A Szabadság - Különjáratnak nagy mázlija van, hogy a magyar filmgyártásban szinte példátlan. Igaz történeten alapuló túszdrámával igazán csak a Túsztörténet foglalkozott, 1956 fiatalos svungját pedig eddig a felemás Kolorádó Kid próbálta meg bemutatni. Fazakas filmje valahol a kettő között találja meg a saját rését, egy igaz történet ponyvásított feldolgozása. De a ponyvát itt tényleg nem úgy kell érteni, hogy rossz minőségű, hanem hogy drámai, néha izgalmas és néha nagyon vicces. Amikor az egyik szereplő olvassa a Szabad Földet és azon sápítozik, hogy Budapesten még 2000-re sem lesz metró, és különben is, Ferenc Jóska alatt minden jobb volt, akkor tényleg nevetni kell.

Advertisement

És tényleg nevettünk. Köbli forgatókönyve megcsinálja azt a magyar filmben már duplabicska-szaltónak számító mutatványt, hogy vicces dolgokat mondat a szereplőivel, amik nem kizárólag a papíron látszódnak viccesnek. Olyan színészek szájából, akik pedig nem csak egy irodában tűntek jó döntésnek. Szűcs Lajosnak például olyan arca van, amilyet én csak fekete-fehérben láttam munkások tablófotóin, Lengyel pedig a hetyke bajszával teljesen úgy néz ki, mint egy gazdaságos Papp Laci.

Ezek alapján simán úgy hangozhat a Szabadság - Különjárat, mint a legjobb film ami valaha készült. Ez pont így nem igaz, nagyon sokszor kiütközik rajta az alacsony költségvetés: a légi panorámaképeknél például az autók és az épületek miatt le sem lehetne tagadni, hogy 2013-ban készültek Magyarországon, a CGI-vel támogatott repülőgép néha teljesen hiteltelen. Az viszont biztos nem a költségvetéstől függött, hogy a döbbenetes drámai aláfestő zenének két hangereje van: amikor maximumra tekerve dübörög és amikor sehogy. Bár még mindig jobb, mintha a Li-2 propellerét kellene hallgatnunk a repülés közben.

Ezeket viszont mind ellensúlyozza a tényleg lényegretörő forgatókönyv, a hihető díszletek, és a hiteles szereplők, akik hiteles mondatokat kaptak a szájukba. Mindig az volt a nagy siráma a magyar filmet ostorozóknak, hogy az alapokat kell először elsajátítani az ambíciózus tervek előtt. Tessék, a Szabadság - Különjárat egy alap.

***

Ha valakit érdekel a film készítésének háttere és az igaz történet, akkor olvassa el ezt az interjút a készítőkkel.

További info a filmről a Facebookon. Ha jól értettem, mozikba nem fog kerülni, de az m1 bemutatja.