A válasz minden évben ezen a napon, vagyis június 16-án jut az eszembe. Kellett neki a legjobb fejnek lenni! Ifjúsági bejegyzés következik.

Ez a poszt azoknak készül, akik túl fiatalok volt 1989. június 16-án, így nem lehettek ott Nagy Imre újratemetésén a Hősök terén.

Szóval, szerintem azért utálják annyian Orbán Viktort – annál is sokkal többen, mint amit megérdemelne –, mert 1989. június 16-án, a Hősök terén határozottan úgy tűnt, hogy ő a legjobb fej ember a kerek világon. De mindenképp a legjobb fej magyar, aki politikával foglalkozik. És ebből a pozícióból csak nagyot lehet esni.

Odaállt, és úgy elküldte a komcsikat és a ruszkikat a kurva anyjukba, hogy borzongott a hátam, és ökölbe szorított kézzel többször is a levegőbe csaptam, mintha gólt lőttünk volna.

Elképesztő élmény volt, különösen annak a fényében, hogy két hónappal később elvittek katonának a néphadseregbe, hogy a magyar történelem utolsó előfelvételis eresztésének tagjaként ordítva kelljen elvtársaznom, megpróbáljanak beszervezni komcsi besúgónak, és az elméleti felkészítésen az olasz hegyivadászokkal ismerkedjem, akiket a legendák szerint 7 vagy 9 percig kellett volna feltartanunk, amíg a ruszkik a Bakonyban be nem élesítik az atomrakétákat és el nem törlik a NATO-t a Föld színéről.