Pár méterről egészen más látni, ahogy Európa Leghatalmasabb Embere baromira ki van bukva a magyar miniszterelnökön. Én arra számítottam, hogy Merkel joviális pókerarcot vág majd. Hát a legkevésbé sem ez történt. Itt a részletes jegyzőkönyv Orbán Viktor meggrillezéséről.

12:35

Az Orbán–Merkel-talákozó szervezői – nagyon helyesen – jó kis újságíró-csuklóztatással kötötték össze az eseményt: a riportereket, érkezzenek a tér bármelyik bejáratához, elirányították a Vértanúk terére (ahol Nagy Imre szobra áll), hogy ott kiderüljön, a regisztrációs pont kamu, igazából a tér átellenes oldalán álló kapunál kell jelentkezni. Engem direkte feldobott a dolog, mert szeretek gyalogolni, a tök üres Kossuth tér pedig ilyen pompás látványt nyújtott:

A Szipuzó Magyarok szoborcsoportja különösen jól mutatott:

12:50

A Parlament Delegációs termében nagyobb az izgalom, mint Szijjártó Péter zsebpénze.

Mindig ez van, amikor két Nagyon Fontos Politikus találkozik, majd sajtótájékoztatót tart. Pedig ezek azok a sajtóesemények, ahol tényleg soha nem derül ki semmi. Hogy is derülhetne, amikor olyan emberek arckifejezéséből kellene következtetéseket levonnunk Európa sorsáról, akik abból élnek, hogy semmit se áruljon el az arckifejezésük.

12:52

Ennyi kamerás stábot talán még sohasem láttam sajtóeseményen, kíváncsi leszek, Putyin mekkora házat vonz majd Merkelhez képest. Rengeteg a német kolléga, végül három teuton tévéstáb között sikerül kiküzdenem könyöklésnyi helyet. Két percbe sem kerül rájönnöm, hogy a németek nem értenek a tévézéshez, ami abból látszik, hogy egyikük sem szólt rám egy golfozás közben megzavart szóvivőhelyettes modorában. "Ezek nagypályán meghalnának" – gondolom magamban.

13:00

Beáll mellém a Jellegzetes Magyar Riporternő. Nem ért semmit, nem tudja bekapcsolni az egygombos tolmácsgépet, aztán végre sikerül neki, hogy egyből ráérezzen a ritmusra, és innentől kezdve – a tolmácsgép fülhallgatózsinórjának segítségével – egymás után lasszózza nyakon a köztünk nyíló szűk ösvényen közlekedő németeket. Semmi sem ér fel egy váratlanul megtorpanó, a nyakához kapó, majd disztingváltan felhördülő germán sajtómunkással!

13:10

Az eseményt egy óra tízre hirdették meg, a tömeg egyre izgatottabban figyeli a bejáratot.

13:12

Két német tévés azt próbálja kiszedni egy magyar sajtósból, hogy mikor érkezik Merkel. A sajtós erre pantomimelőadásba kezd, mintha telefonálna, majd megjön a hangja is hozzá, és remek standupos rutinnal eljátssza, hogy épp Merkellel beszél, aki azt mondja neki, hogy mindjárt itt lesz. Büszke vagyok!

13:14

A németjeim már remegnek az irtózatos feszültségtől, nagyon akarják, hogy meglegyen a pillanat, ahogy Merkel belép a terembe.

13:19

Azok, akik nem a többi újságírót és a nagyon fontos arccal telefonálgató sajtósokat figyelik – vagyis rajtam kívül mind az ötszáz ember a szobában –, szinte elviselhetelen izgatottsággal merednek az ajtóra. Mintha arra számítanának, hogy Angela "Csicskám vagy!" kiáltással, pórázon vezeti be Viktort.

13:21

Mit mond a német operatőr a másiknak? Kihallgattam, tessék: "Girls always come first." Imádkozom, hogy dugásról beszélgessenek.

13:24

Nagy mozgolódás támad, de ez csak az előjáték, Varga és Balog miniszterek és Kovács kormányszóvivő + a szállodatulaj Giró-Szász olyan arccal lépnek be, mint akik nem voltak jelen a találkozón, így fogalmuk sincs, hogy mosolyogni kell most, vagy sírni.

13:25

Jön a Lázár "Golden Boy" János–Szijjártó "Zsebpénz" Péter miniszterduó, ők bezzeg vigyorognak, mint a kutya, aki hét vagyonbevallást kölykezett.

13:26

Végre itt vannak a főszereplők. Merkel pókerarccal, zöld aprómintás felsőben és fekete, enyhén répafazonú nadrágban. Orbán néha mintha mosolyogni próbálna.

13:27

Máris megdőlt minden okoskodásom. Ami arra vonatkozott, hogy itt olyan profik játszanak, akiknek az arca sosem árulja el az igazi érzéseiket. Egy arckifejezés értelmezése nyilván szélsőségesen szubjektív dolog, de nem hiszem, hogy van ember, politikai véleménytől függetlenül, aki Merkel mimikáját ne a "jeges" jelző valamelyik szinonimájával írná le. Orbán morcosnak és duzzogónak tűnik.

13:28

Orbán beszél először. Úgy tűnik, a múlt pénteki rádióinterjújában megpendített, "Merkel = egy hölgy" vonalat szeretné erőltetni, mert azzal kezdi, hogy nem örül, hogy a politikai etikett szerint neki kell először beszélnie. De ezzel hálistennek le is száll az eléggé kínos vonalról. Vicces, hogy gyakorlatilag az első mondatából kicsap, milyen lehetett az egyórás beszélgetésük hangulata. A miniszterelnök ugyanis felidéz egy mondatot, amit egy korábbi, 2010-es találkozásukkor mondott a kancellár, és úgy hangzott, hogy "mindenkinek el kell végeznie a házi feladatát." Nem lennék most a szegény magyar kisdiák helyében!

13:30

Na, mit válaszolt erre Merkel? Ha hihetek a tolmácsgépemnek, azt, hogy "Nincs. Gyerekek ez nem jön." Sajnos kiderül, hogy Merkel mást mond, ez a balfácán stáb rémült beszélgetése a rosszul beállított rendszerről. Rájövök, hogy ez a külföldi újságírók számára fenntartott, angolra fordító csatorna volt, váltok, és már minden oké.

Már azért érdemes volt eljönnöm, hogy végighallgathassam, Merkel milyen udvariasan, de határozottan teszi a helyére a magyar miniszterelnököt. Nincs durvulás, csak finom, néha ironikus, néha komoly, jóindulatú, szelíd megjegyzések. Amiket azonban, aki akar, pontosan megért. Az iróniában Merkel akkor megy a legmesszebbre, amikor egymás után kétszer is megköszöni Magyarországnak, hogy olyan rendes Ukrajnával, hogy szállít neki gázt. (Tényleg szállít, miután Putyin ujjpattintására egyszer leállította.) Merkel szóba hozza a sajtóhoz és a civil szervezetekhez fűződő kormányzati hozzáállást, és hangsúlyozza, hogy innen civilekkel megy találkozni.

13:40

Jöhetnek az újságírói kérdések. Kovács kormányszóvivő úgy tesz, mint aki éppen az emelkedő kezek erdejéből válogat, de én már hallottam a külföldi tudósítóktól, hogy előre megvan, ki kérdezhet, és a BBC sem biztosan. Kovács a köztévé tudósítójára mutat először, amit a magyar kollégák kuncogva fogadnak.

A köztévé az eurázsiai gazdasági térségről kérdez, ami Putyin projektje és egyfajta új KGST, amihez Orbán állítólag szívesen kapcsolódna. Merkel egyből arról beszél, hogy Európának testületi érdeke jó gazdasági kapcsolatban lenni a térséggel. Nem hosszú az esemény, de legalább negyedjére kritizálja finoman a magyar különutasságot Putyin ügyében.

13:43

Merkel leszögezi, hogy a németek nem fogják fegyverrel segíteni Ukrajnát.

13:45

Ha eddig fagyos volt a hangulat, most jegesebb lesz, mint az egyszeri kormányszóvivő platina pezsgősvödre. Orbán illiberálisozásáról kérdez ugyanis egy külföldi kolléga, Merkel pedig az udvarias rosszalláson túllépve keményen odamondja, hogy "nem tudok semmit sem kezdeni az illiberális kifejezéssel". Az ő pártja kereszténydemokrata, annak is fontos áramlata a liberális.

Advertisement

Orbán erre pattogni kezd, és keményen visszaszól, nekirontva azoknak, akik szerint a demokrácia szükségszerűen liberális.

Most már tényleg kínos a hangulat. "Ki mer odaállni a Főnök elé, és megmondani neki, hogy a liberális demokrácia nem azt jelenti, hogy SZDSZ-es demokrácia?" – találgatom izgatottan, miközben a németek mellettem pirosra nyomkodják a felvevőgombot.

13:48

Ezzel vége is, az általam látott legrövidebb pózolós kézfogással. Na, itt nincs vonszolós enyelgés, mint Junckerrel.

Advertisement

Nagyszerű esemény volt, aki jelen lehetett, élőben láthatta, hogyan viselkedik az itthon még sok ellenfele által is nagypályásnak tartott Orbán, ha nagyobb erővel találkozik. Hogy is fogalmazzak: kisfiúsan, de nem a szó jó értelmében. Dacos arcot vág, dühösen toppant, aztán beszól, és úgy tesz, mintha nem értené, miért tolják le éppen, miközben az egész kábé annyi erőt sugároz, mintha a padot rugdosná a napköziben.

Angela Merkelből meg, azt hiszem, egy csomó mindent megértettem. Most örülök csak igazán, hogy egy ilyen higgadt, kedves, de kőkemény kancellár fújja Európában a passzátszelet. Világos, hogy neki sincs mindig igaza, és olyankor nem lehet könnyű vitatkozni vele, de a magyar politikusok megye hármas ligája után után igazi megkönnyebbülés volt végre látni egy nagypályás versenyzőt is.