Épp elhatároztam a napokban, hogy elkezdek megint bejárogatni a Parlamentbe, mert az egy igazán szép épület, és érdekes dolgok mennek ott. Néha. Erre mi történik? Az, hogy kaptunk egy meghívót a Magyar Termék Nagydíjak Kövér László-sított átadására.

Már úgy értve, hogy a házelnök mondta az első és legfontosabb beszédet a felsőházi teremben rendezett rendezvényen. Az igazsághoz tartozik, hogy kezdetben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt meghirdetve főszónoknak, és az 1. sz. fideszes párttagkönyv birtokosa csak később előzött, de ennek örültem, még felfokozottabbá tette várakozásaimat.

Advertisement

A Magyar Termék Nagydíjról egyebek közt tudni kell, hogy nem fideszes találmány, az idén már tizenhetedszer nyújtották át az elismeréseket. Azt viszont le merem fogadni, hogy a nemzet határokon át ívelő egységéről többet beszéltek most az orátorok, mint a korábbi alkalmakkor összesen. Csodálkoztam is az elején, hogy mennyi kárpátaljai ismerőst látok hátulról – a páholyból, ahova befurakodtam –: felvonult a KMKSZ és a beregszászi főiskola vezetésének mintegy fele. A díszes vendégek protokolláris bemutatásakor kiderült, nemcsak ők vannak jelen az Országház felsőházi termében, hanem erdélyiek, felvidékiek, vajdaságiak és mindenféle egyéb határainkon túlra szakadtak is. A beregszászi főiskola ráadásul különdíjat is kapott, régiósat, ami "olyan tevékenység elismerése, mely a folyamatosan kiemelkedő minőség mellett elkötelezett a hagyományok tisztelete, a környezet védelme és a magyarság tudat eszméje iránt". Hogy ettől hogyan lesz magyar termék a főiskola, ne feszegessük. Ha Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár lehet magyar termék – ő Kárpát-medencéért Nívódíjat kapott –, akkor a főiskola miért ne lehetne?

A lényeg, hogy szakajtónyi értékes gondolattal gazdagodtam az eseményen eltöltött bő óra alatt. Azért volt csak ennyi, mert amikor már kb. húsz perce zajlottak a konkrét átadások, és még mindig csak a különdíjasoknál tartottunk, az az ijedelmem támadt, hogy ha ez ebben a tempóban megy tovább, rám esteledik a végén. Úgyhogy mivel a vonatkozó listát megkaptuk előre, inkább távoztam óvatosan. Pedig ebédet is kaphattam volna, ez látszott az előkészületekből!

Visszatérve az értékes gondolatokhoz, Széman Györgytől, az Industorg Védjegyiroda Minőségügyi Kft. vezetőjétől, aki az egész műsort konferálta – ők menedzselik a projektet caklipakli – elsősorban megtudtam, hogy: az ország háza a haza szimbolikus megjelenése.

Ennél is fontosabb, hogy mi mindent tudtam meg Kövér Lászlótól:

  • amikor az Országház felépült, a haza a virágkorát élte
  • az újdonság mellett a minőség volt a vezérelv akkoriban
  • gondoljunk csak a Ganz transzformátorára vagy Csonka János porlasztójára!
  • malomipari technológiát is exportáltunk Észak-Amerikába
  • Trianon után ismét a minőség felé fordították figyelmüket a kiemelkedő elmék
  • a minőség forradalma volt a fontos (Németh László szavaival)
  • ezt bizonyítja a Klebelsberg-reform és a Kert-Magyarország program
  • a halálra ítélt ország új életre kelt
  • a 2. világháború után a mennyiség lépett a minőség helyébe
  • 40 év alatt majdnem végleg eltöröltek egy 1000 éves civilizációt
  • a hazai terméknek nem elég hazainak lennie, a legjobbnak is kell lennie
  • nehezebb felépíteni a hitelességet itthon, mint külföldön
  • ebben segít a Magyar Termék Nagydíj
  • amit mindig a legjobbak kapnak
  • akik nem pusztán eladni akarnak, hanem válaszokat keresnek és megoldásokat találnak
  • ők azok, akikben bízhatunk, akik sikere az ország sikere, szellemi értelemben is

A házelnök külön megköszönte a szervezőknek, hogy a nemzetet szerves egészként, organikus egységként kezelik, valamint adományozott egy különdíjat is, amit ki-mi kapott? A kilencszeres nagydíjas Csomiép Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft.

Advertisement

Lehet, hogy ez a kilencszeres soknak tűnik, de a tizenöthöz képest semmi. Ezt azért emelem ki, mert életműdíjat is osztottak, amit Esztergályos Jenő Tanár Úr, a tizenötszörös nagydíjas Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft. ügyvezető igazgatója vehetett át.

Eddig tartott a kövéres rész, utána Latorcai János házalelnök és Semjén miniszterelnök-helyettes is kifejtett értékes gondolatokat, nem lenne igazságos, ha tőlük nem idéznék.

Latorcai János:

  • aki a teremtés útját járja, jó úton jár
  • a minőség és a magyar szavak összefonódtak
  • a siker 10 százalék ötlet, 90 százalék verejtékes munka (Thomas Alva Edison szavaival)
  • rögös út vezet az ötlettől a megvalósulásig
  • nem a pénzügyi spekulációk, hanem a termelés európai központjává kell válnunk
  • munkaalapon
  • a tudatos vásárlók száma évről évre növekszik
  • a védjegyek szerepe egyre nagyobb a fogyasztói döntésekben

Latorcai János elmesélte még, hogy egyre nőnek a kutatás-fejlesztésre fordított források, már a GDP 1,44%-ánál tartunk – ez 420 milliárd forint! –, de 2020-ra elérjük az 1,8%-ot!

Semjén Zsoltnak nehéz dolga volt ezek után, de hozta simán. Két kérdéssel indított:

  • mi az értelme a munkának, a szolgálatnak?
  • mi a magyar állam értelme?

Fene se gondolta volna, hogy megvannak a válaszok is:

  • a magyar állam feledatai transzcendesebbek, mint az utak kátyútlanítása vagy a lakcímkártyák kiállítása
  • a magyar állam feladata, hogy a nemzet fennmaradjon, az emberek életminősége javuljon
  • a minőségi termékek az életminőséget is javítják
  • további cél a nemzet közjogi egyesítése, a parlamenti ciklus végére meglesz az 1 millió új állampolgár
  • a magyar állam katalizátor, a magyarokat összeköti, bárhol is laknak
  • hajszálgyökerekkel és hajszálerekkel beszőjük az egész világot

Hát ennyit a politikai líráról – talán sok is volt –, ha még nem hagytátok abba az olvasást, jelzem, hogy a Magyar Termék Nagydíj a találékonyság és a szakértelem kirakata, és a pályázat népszerűsége nőttön nő. Az idén közel 100 pályázatot bíráltak el, és 66-ot találtak érdemesnek az elismerésre. A listát beszkenneltük nektek, hogy böngészhessétek, ismerkedjetek a saját szemetekkel a minőség forradalmával. Én addig is utánanézek, melyik kolbászt, mirelit mexikói zöldségkeveréket vagy CocoMax kókuszrúd termékcsaládot hol lehet megszerezni kóstolás végett. Hiszen a Csomiép aknás kerethíd keretelemének vagy a Zalaerdő Lenpell keményfa pelletének minőségét hiába is próbálnám csekkolni, annyit sem értek hozzá, mint tyúk az ábécéhez.

Címlapfotó: Soós Lajos/MTI