Orbán Viktor ma reggeli rádióinterjúja után – nem internetadó lesz, hanem konzultáció, méghozzá nemzeti, internetadó majd utána lesz – máris az az egyik uralkodó olvasat, hogy az egész meg volt rendezve, az elterelés bejött, így is, úgy is szopunk. Hát ez nagy marhaság!

A politikában valóban sokkal jobban esik rendszert látni – tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés –, mint hülye véletlenek és kapitális baromságok játékaként értelmezni őt. Pusztán azért is, mert a kedves állampolgárok bőrére megy. Nem akarok túl messzire menni, de valahol olyan ez, mint a hit a teremtőben és a teremtésben: nem lehet magától mindaz, ami van, mert akkor annak sincs értelme, hogy itt vagyunk benne mi is.

Advertisement

Ám okosnak lenni szinte mindig csak utólag könnyű, és az elméleteket nagyon gyakran csak egy hajszál – vagy annyi sem – választja el az összeesküvés-elméletektől.

Ennél sokkal egyszerűbb minden. A politikusok semmivel sem okosabbak – mondjuk nem is hülyébbek –, mint a nem politikusok, ebből is adódik, hogy időnként vagány, máskor totálisan idióta intézkedéseket hoznak. Nem-nem, most sem az úgynevezett közjóra, hanem saját politikai szempontjaik, érdekeik érvényesítésére gondolok. Az igaz, hogy a döntéseik nagyobb horderejű részét megbeszélések, sztormingolások, felmérések és költség-haszon elemzések előzik meg, de egyrészt ezek sem sikerülhetnek mindig jól, másrészt néha el is maradhatnak.

Gondoljatok csak bele, hogy az utóbbi időben annyira ravaszdinak gondolt Fidesz hogy elkúrta pl. a 2006-os választási kampány fő üzenetét. Rosszabbul élünk, mint négy éve, sulykolták a szuperzseni Habony Árpád ötlete alapján, akkor, amikor a Medgyessy-féle osztogatásnak hála még mindenki jobban élt, mint azelőtt. A rosszabbul csak később jött. Pedig az előtt a kampány előtt biztos, hogy kurva sokat morfondíroztak és tervezgettek.

Advertisement

Ezen felül pedig, ahogy már érintettem is, belecsúsznak időnként egészen szimpla elbaszások is. Amelyeket később ugyan bele lehet préselni egy elméletbe, csak felesleges.

Felesleges, mert az ostoba politikai döntések 90 százaléka csak ostoba politikai döntés. Semmi több. Az internetadós balhé okoskodós olvasata:

  • azért dobták be, hogy eltereljék a figyelmet a korrupcióról, a kitiltósdiról, az oroszokhoz simulásról, az EU-ból kifarolgatásról
  • az emberek bekapták a horgot, utcára mentek
  • a Fidesz makacskodott, okoskodott, játszotta az eszét
  • a bölcs Miniszterelnök Úr hazajött, és kiderült róla, hogy bölcsebb, mint valaha
  • a Fidesz jól járt: a figyelem elterelődött, a Miniszterelnök Úr megítélése nem romlott, a tüntetők hoppon maradtak, netadó meg később majd úgyis lesz

Ennek a láncnak minden pontját vitatom, az elsőtől kezdve. Semmiféle elterelés nem volt – ez nem azt jelenti, hogy sosincs, van, nem is ritkán –, mekkora baromság lenne már olyasmivel rátakarni valamire, ami sokkal durvább, mint az a valami. A kitiltásos-korrupciós balhé súlyos dolog – de akkor, amikor az orbánisták amúgy is harcias hangulatban vannak, nincs miért terelni. Pláne olyannal, ami tényleg megmozgatja az emberek nem kis részét, olyanokat is, akiknek még soha eszük ágában sem volt megmozdulni. Ami simán létrehozhatja a harmadik erőt, újjáépítheti a már alig létező ellenzéket.

Francokat. Tudjátok, mi történt?

  • az, hogy készült egy elkúrt törvényjavaslat, amely szövegezőinek fogalmuk sem volt az internetről, azt sem tudták, mennyi egy gigabájt valójában
  • aztán a sajtó és a közvélemény rádöbbentette őket, hogy nem tudnak számolni, de akkor még azt hitték, hogy a 700 forinttal rendbe lehet rakni az egészet
  • aztán kiment az utcára sok tízezer ember, és ettől rohadtul megijedtek
  • aztán hazajött Orbán Viktor, és rájöttek, hogy innen most vissza kell lépni
  • aztán ezzel a nemzeti konzultációs izével csináltak maguknak időt, hogy levonhassák a tanulságokat, és kitalálhassák, hogyan kéne továbbmenni

Semmiféle többlépcsős terv nem volt, minden lépés az előző lépésből következik, ez annyira világos, mint a vakablak. Orbán Viktor a közhiedelemmel ellentétben egyébként nagyon is képes visszalépni – sokszor megtette ezt –, az új a sztoriban kb. az, hogy ezúttal nem valami nagy-nagy politikai súlyosság vagy európai-amerikai befolyás hatására hátrált meg.

Hanem azért, mert az emberek kimentek az utcára. Szerintem ez jó hír – akárhonnan is nézem. Erre büszkének kéne lenni, és nem ördögi logikát képzelni oda, ahol nincs.

Fotó: Nagy Attila/Cink