A győztes nevét felírtam, borítékba rajtam és közjegyző helyett átadtam a szerkesztőség legmegbízhatóbb tagjának, dr. Orosz Péter orvosnak. A döntő adás előtt közvetlenül fogjuk csak felbontani, hogy kiderüljön, elképesztően jólértesültek vagyunk, vagy balfácán megvezetettek.

Na, ki lesz az első igazán mainstream hazai szakácsvetélkedő győztese?

  • Breuer András, a rokonszenves óriásfiú, aki a beteg szüleinek főzve gyakorol?
  • a szemét meregető Lendvai Lilla?
  • a dögös Dános Tamás?
  • Lukács Péter, a víg fejvadász?
  • Wossala Rozina, az affektáló, a Cink által lebuktatott álamatőr, aki valójában profi gasztronómus, és ismert konyhákban is dolgozott?

Vagy valaki más, esetleg olyan, akit még nem is láttunk?

Még a múlt héten kaptam az úgynevezett tuti infót arról, ki lesz a végső győztes. Az ilyen jellegű műsorokat ugyanis előre leforgatják – ezért sincs SMS-szavazgatós részük –, a titoktartási nyilatkozatok pedig a jelek szerint nem érnek annyira sokat.

El viszont minek rontanám el annak a szórakozását, aki Cinket is olvas és Konyhafőnököt is néz, sőt izgul is rajta? Ezért a végéig nem fogom elárulni a nevet, utalgatni sem fogok rá.

Amint a fenti videóban is látható, a Nevet felírtam egy A4-es papírra, borítékba tettem, leragasztottam, rárajzoltam egy másolhatatlan biztonsági elemet, aztán átadtam a környezetemben található legmegbízhatóbb embernek, aki titoktartási fogadalmat is tett már életében, vagyis dr. Orosz Péter orvosnak. Péter további biztonsági elemeket helyezett el a borítékon. A levelet ezek után eltette, és csak a Konyhafőnök utolsó adásának napján fogja behozni. Surrogó kamerák kereszttüzében bontom majd fel, hogy utána kiderüljön, jó volt-e az információnk.

Gondolom, kommentelővérű olvasóink máris a padból kiesve jelentkeznek, hogy de hát miért ugyanazt a borítékot nyitnánk ki, meg hogy nyilván tuti csalunk. A helyzet az, hogy ha annyira akarnánk, megtehetnénk. De minek? Nem fogunk trükközni, sose trükközünk, ráadásul ez egy játék.

Advertisement

Aminek azért nagy tétje van. Az, hogy a közönség jülértesültnek tart-e bennünket. A gyanakvást nyilvánvalóan azzal tudnánk a leghatásosabban eloszlatni, ha mellélőnénk, bebizonyítva, hogy szarok ugyan az infóink, de legalább talpig becsületesek vagyunk. Én azonban biztos vagyok abban, hogy az infónk tuti. Pár hét múlva minden kiderül!