Ukrajna süllyedni látszik, a Kremlben pezsgőt bontanak. De ennek a menetnek sincs még vége. Petro Hojsz ungvári ukrán újságíró cikke a Cinknek az ukrán koalíciós válságról.

Az országot kizsigereli a kelet-ukrajnai háború. A hadseregnek nem elegendőek a tartalékai ahhoz, hogy egyenlő erőként felvegye a harcot a lázadókkal. Elég embere sincs. Ezért a parlament elfogadta az újabb törvényt a mozgósításról, kiszélesítve azok körét, akik behívót kaphatnak. Ezután akár olyanokhoz is becsöngethet a postás, aki még épp nem töltötték be a hatvanadik évüket. De az emberek nem akarnak háborúba menni. Ez nagyon jól megfigyelhető Kárpátalján, ahol a hegyi falvak férfilakossága az erdőkben bujkál, a magyarok közül meg sokan a határon túli rokonokhoz menekülve figyelik a fejleményeket.

Advertisement

Ennél is nagyobb baj, hogy nemcsak emberi, anyagi erőforrásai sincsenek a hadseregnek. A legalapvetőbb cikkeket és az élelmiszert is adományokból vásárolják a katonáknak az önkéntesek. Ebben a helyzetben csak abban lehetett reménykedni, hogy csütörtökön a parlament elfogadja a költségvetési törvény módosítását, ami további 8 milliárd hrivnyát juttatott volna közvetlen katonai kiadásokra. A tervezet nem ment át. Előtte a két nagy párt, Vitalij Klicsko UDAR-ja és Oleg Tyahnibok Szvobodája kilépett a kormányt támogató koalícióból. A koalíció összeomlása azt jelenti, hogy harminc nap elteltével az államfő dönthet a parlament feloszlatásáról.

A két párt lépése nyomán összeomlott az amúgy is törékeny béke a politikai partnerek között, akik nélkül nem lett volna forradalom a Majdanon. Az UDAR továbbra is támogatja Petro Porosenko köztársasági elnököt, akinek nincs saját frakciója a parlamentben. Porosenkónak mielőbbi választásokra lenne szüksége, hogy saját népszerűségét átkonvertálva bevigye az új parlamentbe az általa létrehozott politikai formációt, a Szolidaritást.

Másrészt Julija Timosenko Batykivscsinája, amelynél nagyobb képviselőcsoportja jelenleg senkinek sincs a Radában, elveszítheti az általa birtokolt helyek zömét. A pártra összeomlás várhat, hiszen vezérének támogatottsága alig haladja meg a 10 százalékot. A parlament feloszlatásával Timosenkóék bukhatják a legnagyobbat.

Advertisement

Az UDAR lépése után emiatt is jelentette be lemondását Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök. Jacenyuk Timosenko embereként nem léphetett másként. A lemondással megijesztette Porosenkót, annyira, hogy nyilvánosan kérte Jacenyukot, ne legyen forrófejű, folytassa a munkát. Az elnök hiába próbálkozott, Jacenyuk megbízott kormányfőként sem hajlandó a pozíciójában maradni, helyére Vladimir Grojszman miniszter került. Porosenko számára világos kell legyen, hogy az ország helyzetéért viselt felelősség súlya mostantól kizárólag az ő vállát nyomja. Jacenyuk elmenekült a hajóról, amely csendben és fokozatosan süllyed.

Azt beszélik, a Kremlben pezsgőt bontottak a koalíció széteséséről és a költségvetési törvény módosításának elutasításáról szóló hírek hallatán. Olyan is van, aki ezeknek az eseményeknek a hátterében is Vlagyimir Putyin szabotázsakcióját sejti, mondván, az orosz elnök egyenesen az ukrán parlamentben nyitotta meg a második frontot.

Ezzel együtt a pánik rövid életűnek bizonyult, a kedélyek máris megnyugodni látszanak. A Jacenyuk-kormány feladata a nemzeti konszolidáció volt, az volt a fontos, hogy az ország a forradalom után elkerülje a totális összeomlást. Ez nem professzionális kormány volt, amely képes lett volna érdemi reformokat végrehajtani. Ha innen nézzük, Jacenyuk és miniszterei teljesítették, amit vállaltak.

A parlamenti választásokra minden valószínűség szerint november vége felé kerül sor. Ezeken a választásokon múlik, hogy Ukrajna milyen úton halad tovább. Az is nagy kérdés, hogy milyen választási törvényt fogadnak el addig. Lehetővé teszi-e a parlamenti többség, hogy az oligarchia bevehesse magát a Radába? Lesznek-e nyitott választási jegyzékek? Indulhatnak-e választási blokkok? Hiszen a Szolidaritást is nagyon kevesen képesek ma Porosenkóhoz kötni, viszont egy Petro Porosenko Blokkja néven induló politikai erő jelentős támogatottságra tehetne szert. Milyen lesz a választási küszöb? Szakértők szerint a képviselői mezőny tényleg jelentős cserélődésére csak akkor van esély, ha a küszöböt leszállítják 3 százalékra.

Ezekre a kérdésekre gyorsan megszülethetnek a válaszok. Az ukránoknak teljesen elegük van az ismert politikusi garnitúrából, és tudják, hogy a következő parlament minőségétől függ a kormányzás színvonala és az államfő fölötti érdemi ellenőrzés lehetősége is. Az emberek egyre kevésbé hisznek a populizmusnak és az átverésnek. És fontos tudni azt is, hogy előbb-utóbb visszatérnek a háborúból a férfiak, akikben nemcsak a hazafias érzések lesznek erősebbek minden korábbinál, hanem azt is megtanulják az első vonalban, hogy a tét óriási, ezért soha többé egyetlen hatalomnak sem hagyhatják, hogy becsapják őket. Ha mégis megpróbálnák, a harmadik Majdan sokkal keményebb lesz, mint a korábbiak.

Fotó: Andrew Kravchenko/AP