Az omladozó alagút miatt lezárt Déli pályaudvar kálváriáját sokan figyelik kárörömmel; ők az épületet legszívesebben ledózerolnák, ronda, szocreál kockának nevezik, pedig nincs igazuk, a szocreálozás ráadásul szimplán butaság.

Abban természetesen nincs vita, hogy a Déli és a közvetlen környéke jelenleg katasztrofális állapotban van, de erről legkevésbé az épület tehet, sokkal inkább azok a városvezetők, akik az elmúlt évtizedek alatt hagyták idáig fajulni a helyzetet.

Advertisement

Ettől még a Déli a késői modern építészet egyik legszebb és legjelentősebb épülete Budapesten, a kevesek egyike, amely a maga idejében még nemzetközi szinten is korszerűnek számított. A szocreálhoz természetesen semmi köze nem volt soha: aki szocialista-realista épületeket akar nézni, nézzen szét Dunaújvárosban, és hamar rá fog jönni, hogy távolról sem emlékeztet a Délire.

A Déli épülete azon nagyon kevés dolog közé tartozik, ami jobb lett a kommunisták alatt, mint előtte volt: a pályaudvar ugyanis egy toldozott-foldozott épület volt egészen a háborúig, amikor is a bombázásokban teljesen megsemmisült. (A Déli háború előtti kálváriájáról Legát Tibor írt bővebben a Magyar Narancsban.)

A helyére 1962-ben került egy ideiglenes üvegcsarnok, majd 1970 és 1975 között épült meg a pályaudvar mai épülete, Kővári György tervei alapján. Vonatkoztassunk el a mai húgyszagtól, lerobbantságtól és mindenféle nyomasztó járuléktól, és nézzük meg az eredeti képeket róla: ez bizony egy csodaszép épület. (A fenti képet ebből a videóból vágtam, 2:50 után mutatják be a vadonatúj pályaudvart, a mai butiksor és hasonlók nélkül.)

Advertisement

Nemhogy nem szocreál, hanem stílusilag az akkori legmenőbb külföldi építészeti vonalba tagozódik: Oscar Niemeyer, Paulo Mendes da Rocha, vagy a magyar származású, de Amerikában élő Breuer Marcell is mind-mind hasonló jellegű épületeket tervezett akkoriban, úgyhogy semmi köze a szocializmushoz (még ha valami gyepesagyú a Guardianben is ezt állította egyszer), egyedül az időszak stimmel.

Még érdekesebb a hasonlóság a Déli és korunk egyik, ha nem a legmenőbb építésze, Rem Koolhaas néhány évvel ezelőtti épülete, a Cornell egyetem Milstein Hallja között: stimmelnek a hatalmas, egybefüggő üvegablaksorok, és az épület formája is nagyon hasonló. Vagy a Ferrari maranellói központja is alapvetően hasonló iskola (ezt a Fuksas iroda tervezte), még ha sokkal csillogóbb-villogóbb is.

Nálunk még mindig nagyon komoly ellenkezés tapasztalható a modern építészettel szemben, de azért jó lenne végre eljutni odáig, hogy 1) nem minden szocreál, ami a szocializmus idején épült; 2) nem minden ronda, ami 1920 után épült; 3) egy Budapest mértékű nagyvárosban nyugodtan meg kell, hogy férjenek egymás mellett a régi és a modern épületek is.

Persze azt aláírom, hogy a Déli a jelenlegi állapotában már csak messziről nézve tűnhet szépnek: az épület maga is elhanyagolt, egyes részeit már nem is használják – az egykori Utasellátó helyét például, ahol utoljára a DPU nevű szórakozóhely működött öt éve, ott már csak igénytelen szivacsok látszanak az ablakokon, és így tovább.

Ronda az épület alá rakott betonkerengő is, nem is beszélve az ócska butikokkal telezsúfolt alsó szintről, ahová nyilvánvalóan csak az megy, aki kénytelen itt keresztülvágni a metróhoz vagy a pályaudvar fenti peronjához.

Régóta szó van a Déli pályaudvar megszüntetéséről (a Kelenföldi pályaudvar venné át a funkcióit a tervek szerint), de a MÁV ezt nem tervezi: "Hosszabb távon az igényekhez igazodó, jól működő, gazdaságosan üzemeltethető, többfunkciós intermodális csomópont maradhat, megújuló városi központ létrehozásával az épületegyüttes és épített környezete felújításával, fejlesztésével, az eredeti modern építészeti karakter tiszteletben tartásával, illetve helyreállításával" – válaszolta a cég az Index kérdésére.

Advertisement

Én ezt tényleg csak támogatni tudom, viszont jó lenne, ha tényleg történne is valami, mert a lehető legrosszabb megoldás lenne hagyni még ennél is jobban lerohadni a Délit.

Fotók: legfelső kép (Süveg József, Wikipedia), alsó kép: Jason Koski, Cornell University

Köszönet a poszthoz nyújtott segítségért Mazzag Mártonnak.