A cubicle-ös iroda még életében is elég nyomasztó, de költözés után különösen hátborzongató. Az elválasztófalak koszos árnyéka, az emberek koszos foltjai, a tudat, hogy egy csomó ember ezeken a koszos kis foltokon töltötte napjainak zömét, talán évekig.

A képet egy budapesti irodaházban készítettem, én is dolgoztam ilyenben rövid ideig, hát nem egy vidám környezet. De így üresen és elhagyatottan csak menekülni akartam. Aki mondjuk középen ült és reggelre járt, az november és március között valószínűleg nem találkozott napsütéssel, csak hétvégén, ha épp tiszta volt az idő.

A cubicle-ös irodát eredendően jó szándékkal tervezte Robert Propst, ugyanannál a Herman Millernél, ahol a csodálatos Eames Lounge fotel is készült. Az Action Office néven árult irodabútor-rendszer az íróasztalok tengere alkotta nyitott légterű irodákban volt hivatott személyesebb, intimebb kis tereket adni a dolgozóknak, aztán ez a kellemetlen valami lett belőle.