Ez egy izgalmas történet arról, hogy a kozmetikai cégek milyen őrülten tudományosnak hangzó kamuszövegekkel reklámoznak, majd amikor egy lap meg meri írni, hogy vakítás folyik, hogyan próbálják megfélemlíteni. Ez a lap a Cink. A végén jön a rekontra, mert minket így nem lehet megijeszteni: tudós szakértőnk nevetségessé teszi a bullshitelést.

Szeptember elején nyúltam bele a darázsfészekbe, amikor Őssejtekről kamudumát nyomó cég kapott Magyar Termék Nagydíjat címmel posztot írtam az Alveola Kft. díjnyertes krémcsaládjáról. A posztban egyrészt beidéztem egy nem természettudós Cink-olvasó másik bejegyzésünkhöz írt hozzászólását, amiben azokat a kételyeket fogalmazta meg, amik minden józanul szkeptikus, de nem biológus fogyasztónál előtörnek, ha faőssejtes csodakrémről olvas tudományoskodó marketingszöveget.

Másrészt megkértem egy gyakorló temészettudós ismerőst, Jóri Balázs molekuláris biológust, hogy egy igazi tudós szemével nézze meg a cég weboldalát, illetve az amatőr olvasó hozzászólását, és mondjon véleményt. Ezekből állt össze a poszt.

Advertisement

Nem sokkal később jelentkezett a cég egy levéllel, amiben felháborodtak, és egy rakás pontban helyreigazítást követeltek. Nekünk most a levél első fele az érdekes, ami annyi tudóst, szakcikket és rettentő tudományosan hangzó terméknevet sorolt fel, hogy ha nem láttam volna még karón PR-ágyút, betojtam volna. Így azonban megmutattam a levelet szakértőnknek, aki mindent lecsekkolt a levélben. És igen vicces dolgokat talált.

Olvasd el először a cég levelének bevezetőjét. Elég hosszú, de megéri végigmenni rajta. Ha mégis elfáradnál, ugorj a levél végéhez. Még azelőtt fontos megjegyezni, hogy én sehol sem állítottam, hogy a cég kréme ne lenne jó vagy hatásos, sőt tudós szakértőnk sem. Az egész eredeti szöveg arról szólt, hogy a termék jó is lehet, csak a csatolt marketingszöveg porhintés.

Az Önök szerkesztésében megjelenő online tartalomszolgáltató oldalon 2014. szeptember hó 4. napján megjelent „Őssejtekről kamudumát nyomó cég kapott Magyar Termék Nagydíjat" című és elérhetőségű cikkel kapcsolatban a cikkben tárgyalt termék forgalmazóiként és szabadalmának birtokosaiként kérjük szíves együttműködésüket!

Mindenekelőtt előadjuk, hogy cikkük tárgyi tévedésekkel, valótlan tények állításával sérti Vállalatunk jó hírnévhez fűződő jogát és félrevezeti olvasóközönségüket.

A közölt cikk tartalma tekintetében az alábbiakról tudjuk tájékoztatni:

A Magyar Termék Nagydíj Pályázaton indított Solanie Argán őssejtes termékcsaládhoz a világhírű svájci Mibelle cég által előállított PhytoCellTec™ Argan Stem Cells kivonat került felhasználásra, mely cég élen jár a növényi őssejtek kutatása és fejlesztése terén.

A Mibelle által kutatott és fejlesztett PhytoCellTec™ Argan Stem Cells kivonat az első olyan növényi őssejt-kivonat volt a kozmetikai iparban, amelyről tudományosan is bebizonyították, hogy az irha (dermisz) őssejtjeinek védelmével és vitalizálásával elő tudja segíteni a bőr mélyrétegi megújítását. A hatásmechanizmus közvetett hatóanyag-bőr őssejt kapcsolaton alapszik, melyet jól leír a cég által 2011 júliusában publikált „Vitalisation of dermal stem cells for skin rejuvenation" cikk, illetve a Dr. Daniel Schmid, Dr. Cornelia Schürch, Dr. Fred Zülli által 2008 augusztusában publikált „Stimulation of stem cells for real rejuvenation" szakcikk is.

A Solanie Argán őssejtes termékek fejlesztése során ezért is esett a Mibelle Biochemistry PhytoCellTec™ Argan Stem Cells hatóanyagra az Alveola Kft. választása, hiszen a szakmai publikációk mellett a felhasznált hatóanyag termék file-jaiban is fellelhető számos tudományos in-vitro és in-vivo kutatási eredmény igazolta annak hatásmechanizmusát. A PhytoCellTec™ Argan Stem Cells argán őssejt-kivonat liposzómába ágyazott víz- és olajoldékony összetevői az egyedi, szabadalmaztatott, kíméletes előállítási eljárásnak, valamint a kozmetikai termékek előállítása során alkalmazott gyártási körülménynek köszönhetően természetes előfordulásuknak megfelelően, érintetlen formájukban kerülnek bele a termékekbe, megőrizve az aktív anyagok egyedülálló mélyregenerációs hatékonyságát, amelyek ezáltal közvetve elősegítik a bőrsejtek termelését. A irha őssejtjeibe nem épül be, azonban az irhában végbemenő kollagén- és elasztin-termelésért felelős sejtosztódások támogatásával megerősíti annak szerkezetét, a bőr „belülről" feszesebbé, tömörebbé válik, felszíne érezhetően simább és láthatóan fiatalosabb kinézetű lesz, és a ráncok mélysége csökken.

A legtöbben itt már feladták volna, én mégis elküldtem a szöveget Jórinak, aki olvasott, olvasott, jegyzetelt, majd ezt válaszolta:

Először a linkelt publikációkról. Tudományos körökben a peer review cikkek számítanak kizárólag, olyanok, amik kereshetőek tudományos keresővel (pubmed, esetleg google scholar), de ami a legfontosabb, hogy más kutatók által is leellenőrzött eredményekről számolnak be. Ezeket idézik, melyek a cikkek jelentőségét, impaktjat növelik.

Daniel Schmid néven a Pubmed talál szerzőket, de leginkább PET CT-vel kapcsolatban – ez névegyezés, hasonló eredményre vezetett más tudományos kereső is. Cornelia Schürchöt nem jegyzi a Pubmed, és más keresővel sem tudtam meg tudományos előéletéről semmit. Fred Zullit igen, ő 2000 óta nem publikált, azelőtt az 1.45-os impaktú International Journal of Cosmetic Science-ben, a temában kétszer: lipofil szerek in vitro citotoxicitási kísérletét írta le (oké), illetve hogy glukannal kezelve sejtkultúrák antioxidáns kimerülését sikerült gátolni (oké).

A "Vitalisation of dermal stem cells for skin rejuvenation" cikket sem az NCBI Pubmed publikációs adatbázisa, de a Google Scholar sem ismeri. A "Stimulation of stem cells for real rejuvenation" cikket az NCBI nem találja, a Scholar pedig a Phyto Science Indonesia honlapra mutat, mely nemhogy nem egy (akár igen alacsony) impakt faktorral rendelkező tudomanyos újsag, hanem egy egyszerű táplálékkiegészítőkkel, növényi hatóanyagokkal foglalkozó honlap, amelyet a PhytoCellTec™ szponzorál. Ez nem független. Ha jóindulatú vagyok , akkor olyan, mint a Bayer vagy a Roche hírlevelei, vagy print kiadványai, melyekben új termekeik használhatóságát mutatják be kutatásokon belül. (De ezt azok transzparensen is tartják – kiemelik, hogy szponzorált, hirdetés.)

És akkor a cikkek tartalmáról még nem beszéltem.

Reviewer szemmel nézve a Stimulation of stem cells for real rejuvenation kedves cikk, bár inkább ismeretterjesztő és evidenciákat megfogalmazó bevezetés, egy gimnáziumi tankönyv nyelvezetével.

A kísérlet, amit benne leír, az egy alma-kallusz tenyészetből kinyert homogenizátummal kezelt köldökzsinórvér eredetű sejtkultúrás kíserlet. Az alma preparátumot lecitin liposzómákba csomagolták, így a termékük alma gyümolcskultúrát, xantan gumit, glicerint, lecitint, phenooxyethanolt és vizet tartalmazott. Ha ezzel a szerrel kezelték a humán sejtkultúrát, fokozottabb növekedest és UV-fénnyel szembeni ellenállóképességet tapasztaltak (kevesebb sejt halt meg). A másik kísérletben fibroblasztokat (kötőszövetépító sejtkultúrát) használtak, és öregedést vizsgáltak. Hidrogenperoxiddal kezelték a kontroll kultúrát, a másikban a kivonatukat is használták: a kivonattal kezelt sejtek más expressziós mintázatot mutattak: sejtosztódásra jellemző génkifejeződést mértek, még a hidrogenperoxid jelenlétében is. A konklúzió az, hogy a kivonatuk az antioxidáns rendszer aktiválása révén védi a humán sejteket az öregedéstől, a sejtosztódást fokozza.

Igen ám, de a cikkben nincs kontroll, ami mérné, hogy mi történik, ha

– pusztán almaextraktumot adunk a sejtkutúrának

– csak antioxidánsokat adunk megfelelő koncentrációban

– glicerin mellett mit tapasztalnánk

– lecitin mennyiben befolyásolja a kisérletet?

De a mi szempontunkból a legfontosabb: SEMMI NEM UTAL ARRA, HOGY BÁRMIT IS SZÁMÍTANA, HOGY KALLUSZTENYÉSZETBŐL (NÖVÉNYI "ŐSSEJTBŐL") NYERTÉK KI A HATÓANYAGOT.

Nem lehet tudni, hogy a sok komponensű rendszer melyik tagja az, amelyik valóban hatóanyagként működik, illetve összeadódik-e a hatásuk? A konklúzió, miszerint a kivonat egyedisége az, ami a sejtöregedést gátolja, nem tekinthető megalapozottnak. A publikáció végén az idézetek száma kevés, és nem relevánsak.

Ez egy erősen kiegészítendő kisérlet, es nem túl jó cikk. Jóindulattal.

A https://www.mibellebiochemistry.com/publications/P… honlapon megjelölt többi cikk is hasonló eredmenyekről számol be, de ezeket csak átfutottam, az ábraanyag erősen hasonlít a Phyto Science Indonesia cikkéhez.

Hát emiatt tenyésznek az illatszerboltokban és kozmetikákban a vadabbnál vadabb, tudományosnak látszó kifejezések. Mert a téma annyia bonyolult, hogy aki elég hangosan és elég sokszor mond el valamit szabadalmaztatott halandzsaszavakkal és tudományosnak publikációknak látszó valaikkel megspékelve, annak senki sem tud ellentmondani. Addig, míg nem jön valaki, aki érti is a nyelvet, amin beszélnek.

Az ügy egyébként nem zárult le, a cég továbbra is helyreigazítást szeretne.