Hermann Melville regényét, az 1851-ben megjelent Moby Dicket a mai napig vagy az amerikai irodalom legnagyobb alkotásának, vagy a legnagyobb félreértésének tekintik.

A legenda szerint Aldous Huxley bölcselő nagyapja külön polcon gyűjtötte a műveket, melyeket mindenkinek el kéne olvasni. Mikor meghalt, exkluzív könyvespolcán három könyv találtatott: Dosztojevszkijtől a Karamazov testvérek, Nietzsche Zarathustrája és a Moby Dick.

Advertisement

Az lett volna az igazi meglepetés, ha a Moby Dick helyett A harcsa és horgászata fekszik a polcon, behajtva a kuttyogatásnál. A Moby Dick ugyanis óvatos következtetések szerint is az Istent maga ellen kihívó Emberről szól, már amennyiben valóban nemcsak olvasók, irodalomtörténészek, esztéták, filozófusok belemagyarázása ez egy bálnavadászregénybe, amely terjedelmében hússzorosa Szily László Etetésének. Miért is?

Megvan, amikor A nagy kékségben a Jean Reno játszotta verhetetlen búvárvilágbajnok a távolba mered és kinyögi, hogy "Kerítsd elő nekem Jacques Mayolt"? Nos, nála csak a Moby Dick antihőse, Ahab kapitány önsorsrontóbb karakter, akit a legendás fehér bálna "nemcsak kívül, hanem belül is megjelölt". A féllábú Ahabet ugyanis, aki "úgy kormányozza a hajót, miként az egy Isten a világot", a bálna csonkította meg, és ezért a sértett-sérült kapitány monomániásan bosszút akar állni az oktalan állaton, a világ végéig üldözve őt. De ezzel a mániával a Teremtés rendjét sérti meg.

A mi feladatunk bálnák gyilkolása, hogy a világ lámpáiba olaj kerüljön. De Ahab lecseréli a szent célt valami sötétre és haszontalanra. Ő a sötétség bajnoka. Ahab kihívja maga ellen Isten haragját. Nem látják, hogy Ahabet szolgálva osztozunk Isten káromlásában?

A Moby Dicket gyerekként folytatásos Füles-képregényekben olvastam, a kivágott képregénydarabokat később nagy füzetben ragasztottam össze. A regényből egy egészen kiváló film is készült 1956-ben, Gregory Peck főszereplésével, Hollywood keresztapája, John Huston rendezésében. A Duna Tv ma este vetíti, 21:55-től.

Advertisement

Nézzétek meg. Annyira szuggesztív alkotás, hogy engem sok-sok évvel ezelőtt egy egész versre ihletett (nem függetlenül egyéb hatásoktól).

Bálna

Tejüveg-kémcső és Escher-lépcső-
Be csavarodva szagolom az ámbrát,
Elfújta szélre szép hóra hó,
Szerelem a fehér bálnát.

Melynek (Szólítsatok Ismaelnek)
Gejzír-háta Jeruzsálem dombja,
Sűrű vért tüdőzzön, amiért
Emlős, de nincsen combja.

Csak két uszony, meg létiszony,
Míg a Bikini-szigeteken várom,
Aranytallér, újhold, földszag
És a nevét kiabálom.

Verje vissza, radar fogja,
Lámpaolaj fehér májból,
"Telehányom az első vödröt",
Buggyan ki egy részeg szájból.

Advertisement

Lidércfény, kagyló, hordalék,
Miért nem jön az Isten mása,
Ha lehetne a világirodalom
Istenes alkotása?

Szigonysebből arany csurog,
Csigaházból szagolom az ámbrát,
Ampulla, cselló, szabelló,
Szerelem a fehér bálnát.

Lehet lehúzni róla a rétegeket, ahogy bálnáról a bőrt.

*A cím pedig a Moby Dickből vett idézet, úgyhogy ne nekem tegyetek rendszertani ellenvetéseket.