A Móricz Zsigmond körtér mögött ülő, térképpé alakított szoborról még januárban írtunk – egy csomó sületlenséget. Szerencsére a térképet készítő alkotók segítségünkre siettek, és elmondták, ki volt a fiú, akit egyébként Alfának hívnak.

Ugyan nem ez volt a szándékom, amikor a fiú szobrát nézegetve elgondolkoztam testalkatán, de remekül bebizonyítottam a fiziognómia kártékony ostobaságát. Szerencsére nem egy milliók halálát követelő gyarmati rendszert húztam rá, mint a belgák, csak egy blogposztot, de a lényeg, hogy Alfa, a fiú, akiről Kárpáti Anna a Néger fiú című szobrát mintázta, nem núba volt Szudánból, hanem kongói.

Mielőtt ezt megtudtam, sokat gondolkoztam azon, hogy milyen szuper lenne elutazni Közép-Afrikába, és megtalálni a fiút, akiről a szobor készült, de az azt térképpé fejlesztő Antal Balázs, Hatházi László és Fodor Zoltán írásából kiderül, hogy erre már nem lesz módom:

Az új afrikai baráti országok lehetőséget adtak fiataljaik számára az Európában való továbbtanulás lehetőségére. Ebben Budapesten leginkább a Műszaki Egyetem és a Közgazdaság-tudományi Egyetem játszott szerepet. Így került Budapestre a szobor modellje, Alfa is. Kárpáti Anna a 60-as években foglalkoztatott szobrászművészként nagyobb műtermet tarthatott fenn, ahol lánya elmondása szerint alkalmanként afrikai szeánszokra került sor. Ezek az összejövetelek a magyar résztvevők számára az idő tájt teljesen újszerűen hatottak. A művésznő ezeken az alkalmakon ismeri meg a későbbi szobor modelljét. Kettejük között akkoriban szerelmi viszony alakult ki. A fiatalember Kongóból származott, és pár év magyarországi tartózkodás után egy rövid időre visszatért szülőhazájába.

Kongó 1960. június 30-án nyerte el függetlenségét Belgiumtól, és szinte azonnal összeroppant. A hatalmas országban senki nem maradt, aki irányítani tudta volna. Első szabadon választott vezetőjét, Patrice Lumumbát a belgák és a CIA kinyíratta. A kétmillió négyzetkilométeres ország évekig szerencselovagok, milíciák, zsoldosok és kalandorok rettenetes játszótere volt. Természetesen mint mindig, a kongóiak jártak rosszul: az öt évig tartó kongói krízisben legalább százezren haltak meg. Ebbe a világba ment haza Alfa.

Az akkori kongói rezsim ellen diáklázadás szerveződött, aminek Alfa is részesévé vált. A pár hónapos kongói tartózkodás után visszatérést tervezett Magyarországra. A repülőjegyét is megvásárolta, ám a visszatérés meghiúsult. Alfát váratlanul megölték. Ezt a történetet a Kárpáti család tagjai már csak másodkézből ismerik. A rejtélyes gyilkosság további érdekes vetülete, hogy a repülőjeggyel Alfa unokatestvére érkezett meg Magyarországra. A szobor ekkor már kész volt, de felállítására csak Alfa halála után került sor. Ebből következően az elhelyezés időpontjában az alkotás egy személyes emlékművé is vált Kárpáti Anna számára.

Kongói származása még érdekesebbé teszi Alfa különös testalkatát, ami így, hogy a modell létező személy és ráadásul a szobrász szerelme volt, valószínűleg tényleg a valóság pontos ábrázolása. Kongóban ugyan több száz különböző nép él, de legtöbbjük kifejezetten alacsony és zömök – kivéve a kongói krízis egyik fő csataterét adó Kelet-Kongó dús legelőjű felföldjein élő, Ruandából a 19. század végén átköltözött tuszikat. De ugye pont a tuszi Laurent Nkongoli, a ruandai nemzetgyűlés volt alelnöke mondta egy amerikai újságírónak, hogy hazudik, aki azt mondja, meg tudja különböztetni a tuszikat a többiektől, mert erre maguk sem képesek.

Úgyhogy ne foglalkozzunk tovább a fiziognómia sületlenségével, Alfa bármi lehetett, például az ország közepéből származó luba, mint a 218 centi magas NBA-s csodacenter, Dikembe Mutombo. Inkább itt van Antal, Hatházi és Fodor összeállítása a szoborról, születésének körülményeiről, és a térképről, amit a házfalra csináltak:

Fotó: Fortepan