Pedig a Fidesz értelmesebb vonalához tartozik. Ma kirohant a Kúria ellen, ebből derült ki, hogy a fejében keveredik Strasbourg, Luxembourg, meg két, teljesen különböző bíróság.

„Majd ezentúl, ha a bíróság valamilyen ügyben kényelmetlenül érzi magát, akkor rögtön Strasbourghoz fog fordulni?" - dühöngött mai MTI-nyilatkozatában Kósa Lajos. Kósa azért indulatos, mert nem elégedett a Kúria devizahitel-ügyi döntésével sem, illetve azzal sem, hogy a Kúria az ügyben az Európai Bírósághoz fordult.

De Kósának, a veterán politikusnak leginkább fogalma sincsen azokról az alapintézményekről, amiket egy, az ő szakmáját űző embernek nyilvánvalóan ismernie kéne.

Advertisement

Segítek. A Kúria egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól - teljes nevén az Európai Unió Bírósága - kért úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárást. Az Európai Bíróság Luxembourgban, nem pedig a Kósa fejében élő Strasbourgban található. Alapvetően az uniós jog értelmezésével foglalkozik, a létének az a célja, hogy az uniós jogot minden tagországban egyformán alkalmazzák. A tagállamokkal igyekszik betartatni az uniós jogot, ha erre szükség van. Jellemzően, bár nem kizárólagosan államok, nemzeti bíróságok fordulnak hozzá, vagy hivatalból lép.

Kósának annyira nincs lövése sem a szakmája alapjairól, hogy a Kúria Luxembourghoz fordulásáról beszélve a „teljesen szokatlan módon" fordulatot használta. Csakhogy az ilyesmi nemhogy nem szokatlan, hanem az EB gyakorlatában létező egyik leggyakoribb ügytípus: az előzetes döntéshozatali eljárás. Ha egy tagállam nemzeti bíróságában kétely merül fel egy uniós jogszabály alkalmazásáról, ede-t indít. Az EB-be minden tagállam egy bírót delegál, a magyar tag Juhász Endre, az Elsőfokú Bíróságon pedig Czúcz Ottó.

Ami Strasbourgban van tényleg, az az Emberi Jogok Európai Bírósága. Semmiben sem hasonlt az EB-re, azon felül, hogy a nevében szerepel az "európai" meg a "bíróság". Ezt arra találták ki, hogy betartassa az Emberi Jogok Európai Egyezményét, jellemzően magánszemélyek szoktak az EJEB-hez fordulni, ha úgy érzik, megsértették az emberi jogaikat. A magyar tagja Sajó András.