Jean-Claude Van Damme kokainon élt, Raul Juliának gyomorrákja volt, Kylie Minogue az utolsó pillanatban ugrott be. A thaiföldi stúdióban lyukas volt a plafon, a forgatás áramigényétől lehalt egy bangkoki erőmű, és egyre több stábtag szenvedett súlyos balesetet. A Polygon pokolian szórakoztató cikke alapján csoda, hogy a Street Fighter-film egyáltalán elkészült.

Steven E. de Souza (a képen jobbra) olyan filmek forgatókönyvét írta, mint a Drágán add az életed, a Kommandó, és A menekülő ember, Hollywood gonosz erői kiválasztották arra a szerepre, hogy ő legyen az ember, aki megrendezi a Street Fighter című klasszikus videojátékból készített filmet. A kilencvenes évek elején járunk, a filmproducerek és a játékfejlesztők még csak most próbálnak közeledni egymáshoz, a Super Mario Bros és a Double Dragon nevű szörnyűségeknek még egyelőre nyoma sincsen a világ mozijaiban, úgyhogy a játékot gyártó Capcom optimistán belevág a gyártásba. Elsőnek egy követelésük van: a főszerepet Jean-Claude Van Damme játssza. Később már lesz több is.

Például hogy kerüljön bele a filmbe minél több karakter a játékból. A rendező és forgatókönyvíró azzal próbálja lepattintani a Capcom igazgatótanácsát, hogy sorolják fel mind a hét törpét. Egyiknek sem megy, de Souza pedig elmondja, hogy azért van mindig, minden híres történetben maximum hét szereplő, törpe, szamuráj, mesterlövész, vezér (ezt az utolsót nem mondta), mert ennyit képesek megjegyezni egyszerre a nézők.

A főgonosz M. Bison szerepére sikerül leszervezni Raul Juliát, aki olyan képet fest az első napján, mintha egyenesen a műtőből tolták volna ki. Pár hónapja gyomorrákot diagnosztizáltak nála, megműtötték, az egyébként kerekarcú és testes színész szemei beestek, a testsúlya drasztikusan lecsökkent, energiája elillant. Az eredeti tervet meg kell fordítani, a forgatást Julia állapota miatt a kaszkadőrjelenetekkel és a verekedésekkel kell kezdeni. Igen ám, de a kaszkadőrök még semmit sem találtak ki. Innentől kezdődik igazán a dili, ami szerencsétlenebbnél szerencsétlenebb események sorozata, csak azért, hogy a végén elkészüljön egy olyan film, amit földbedöngöl a kritika, az emberek pedig a világ egyik legrosszabbjaként emlegessenek.

Többet nem is mondok el, olvassátok el Chris Plante cikkét, amitől a világ egyik legrosszabb filmjének a forgatása is olyannak tűnik, mint az „Apokalipszis most készítése kicsiben”.

Fotó: AP