Csak azt nem értem, hogy miért csinálják. Mi ez a szóbűvészkedés a halálbüntetéssel? Ha erről tényleg érdemes vitatkozni, akkor a pedofília legalizálásáról miért nem érdemes?

Megint a halálbüntetés: most Deutsch Tamás nyilatkozta azt az ATV-ben, hogy ő maga ellenzi a halálbüntetést. És Orbán Viktor is ellenzi. És Orbán annyit mondott, hogy erről a kérdésről lehetne szót váltani, erre mindenki felháborodott, holott senki sem akarja ezt bevezetni.

Én ezt a napok óta ismételgetett formulát, miszerint “mi ez a nagy kiabálás, mi csak beszélgetni szeretnénk valamiről, és azt talán még szabad ebben a liberális Unióban, vagy már beszélgetni sem szabad arról, amiről szeretnénk?”, szóval ezt a formulát egyszerűen nem értem.

Képzeljük el a híreket arról, hogy Szigetvári Viktor egy lakossági fórumon felveti, hogy ellenőrzött keretek között, beleegyező nyilatkozat megléte esetén, rászoluló családokon belül bevezethető lenne-e az emberevés. És arról, hogy Vona Gábor konzultációt szervezne arról, érdemes-e lehetővé tenni a 18 évesnél fiatalabb lányok csiklójának eltávolítását az apa kérésére. Gyurcsány Ferenc egyik beszédében utalna arra, hogy kölcsönös szimpátia esetén indokolt lenne végiggondolni a merev pedofíliaellenes törvények lazítását. Thürmer Gyula sem akarna kimaradni, ő a többnejűségi vitakörökkel szervezné újra a kommunista mozgalmat.

Mi lenne ezekre a reakció?

És mit szólnánk ahhoz, ha Szigetvári megszólalása után az ATV meginterjúvolná párttársát, Juhász Pétert, aki azt nyilatkozná, hogy: “A pártelnök azt mondta, hogy ő életpárti, ebben is egyetértek vele, én az emberevésre nemmel válaszolok.”

Mi lenne erre a nagyközönség és a Fidesz reakciója?

A szólásszabadság határainak álságos feszegetése, a “mi van, eddig tartott a nagy liberalizmus?” típusú értelmetlen kötekedés eddig a szélsőjobb legszélének volt a taktikája. Azzal, hogy Orbán ezt átvette, egyáltalán nem lett szélsőséges, de annál butábbnak tűnik sajnos.

Advertisement

A halálbüntetés az a téma, mint az emberevés, a csiklócsonkítás, a pedofília, a többnejűség. Lehet, hogy valaha egyik-másik napi gyakorlat is volt, de Európa azért Európa, mert – közben átalakítva az egész Föld kultúráját és politkáját – túllépett ezeken a barbárságokon.

Tényleg lehet beszélgetni a halálbüntetésről. Szabad. Tessék. De egy kulturált európai ember pont úgy néz a halálbüntetésről “szót váltóra”, mint arra, aki a többnejűség vagy az emberevés visszahozatalát szeretné kulturáltan megbeszélni a választóival.