(GIF-art: reszegbroker)

Egy új, szórakoztatásra kitalált blog szerkesztői beköszöntőjét általában valami viccel szokták elütni. Hogy érzékeltessem a dolog komolyságát, íme egy vicc:

(A tréfamester neve adamsnake)

Vagy itt egy másik:

Tájékoztatjuk Önöket, hogy Török Zsolt ma 12.31-re meghirdetett, a fogászati turizmusról szóló sajtótájékoztatója szóvivő úr fogászati kezelése miatt elmarad. A tréfáért elnézésüket kérjük és egyben az MSZP Sajtóosztálya minden kedves kollégának boldog új évet kíván! 

Ennek a fényében gondolom mindenki örül, ha inkább olyan komolyan folytatom, mint egy borecetben, kevés kaporral eltett kereszténydemokrata.

Szóval ez itt a Cink, a Gawker Médiabirodalom első magyar nyelvű blogja. A Gawker a legmenőbb magyarközeli médiavállalkozás a világon: az a félig magyar származású Nick Denton alapította, aki a kilencvenes évek elején még a Financial Times budapesti tudósítója volt (akkoriban én voltam a titkára), aztán addig tudósított a nyugati parti internetrobbanásról, amíg meg nem jött az esze, abbahagyta az újságírást és beállt internetes vállalkozónak. 

A Gawker-birodalmat - amit a sorban legelső blogról, a manhattani médiapletykákról író Gawkerről neveztek el - már New Yorkban alapította, 2oo3-ban. Mármint ő New Yorkban volt, a  cég azonban kezdetben Budapesten, hogy még erősebb legyen a magyar vonal. Pár év alatt ez lett a világ legsikeresebb blogláncolata, a "komoly újságírás" utáni blogos-mikroblogos korszak legsikeresebbje a Huffington Post mellett. A Gawker Mediának nyolc nagy amerikai blogja van, a Gawker, az autókról szóló Jalopnik, a sportos Deadspin, a teches Gizmodo, a sci-fis io9, a számítógépesjátékos Kotaku, az ironikusan csajos Jezebel és a szuperpraktikus tanácsokat adó Lifehacker. És most már a Cink. A teljes blogbrodalom, az összes blog fejlesztői nagyrészt itt ülnek Budapesten, abban dúsan telistukkózott nagypolgári lakásban, ahol pórázra fűzött, szelidített PR-osok morgása szolgáltatja a háttérzajt a Cink szerkesztősége is található.

Advertisement

A gyanakvóbb olvasó talán már most felteszi magában a kérdést: mi a részeges kormányhivatal-vezető állami földjéért indít magyar médiapiaci vállakozást egy ilyen világszintű nagykutya? A válasz az, hogy a Cink ebben az értelemben nem magyar médiapiaci vállalkozás. Hála istennek! Ugyanis, ha ügyesen csináljuk, ez lehet a magyar blogok HBO-ja. Mármint nem mennek majd rajta klassz sorozatok, viszont annyira független lesz, hogy az szinte már túlzás, például azért, mert még hirdetések sem fognak futni rajta.

Ez azért lehetséges, mert a Cink létének második számú célja - azután persze, hogy minden eddiginél jobban szórakoztassa az olvasókat - az lesz, hogy a Kinja legújabb fejlesztéseit teszteljék/jük rajta. A Kinja a Gawker friss dobása, egy most induló izé, ami egyszerre blog-, mikroblog-, komment- és fórummotor, ami ráadásul zseblámpaként és mobil szögmérőként is használható, bónuszként felporszívózza a padlót és meghugyoztatja a kutyát. A Kinja jelenleg egy még csak bétaverzió korban járó zseniális embrió, amiből többek között azért lesz úgynevezett gyilkos alkalmazás, mert a magyar olvasók lépésről lépésre megmondhatják, mi a jó benne, és mi a rossz. Ami eddig talán soha nem történt meg, az most napi gyakorlat lesz: a magyar olvasók kapnak meg a világon először egy élvonalbeli internetes újítást, a végleges verzió pedig az ő véleményük alapján alakul ki lépésről lépésre. A termék ezért persze gyakran kissé sorjás lesz és még olajszagú, de kárpótolhat az érzés, hogy az elpuhult New York-i olvasók hozzánk képest heteket-hónapokat várhatnak az újításokra.

Hogy világos legyen: a Cink a Kinján fog futni, de az olvasók is az elejétől használni fogják, hiszen például eleve be kell belépniük ide, ha kommentelni akarnak. De ha kedvük van, indíthanak itt hagyományos vagy mikroblogot is, vagy egyszerűen trécselhetnek a haverjaikkal.

Advertisement

Ennek megfelelően tényleg nem lesz más célunk, mint hogy minél több embert szórakoztassunk naponta kompromisszumentesen. A tulajdonos külföldi, normális és a legkevésbé sem érdekli a magyar politika, tematikus kötöttség még annyi sem lesz, ami egy hirdetésekből élő, becsületes lapnál normális lenne, így innentől tényleg csak rajtunk áll, hogy milyen lesz a Cink. A rajtunk az Csekey Ildit, Klág Dávidot és engem jelenti. 

Az igazán éles szeműek talán már észrevették, hogy a végtelenül hosszú krédóban egy szó sem esett eddig arról, hogy miről fog szólni a Cink. Nem véletlenül, ezt ugyanis neki magának kell megmutatnia a gyakorlatban. Annyi biztos, hogy hírblognak szánjuk, a "hír" kifejezést olyan szabadosan értelmezve, hogy attól Deutsch Tamás klubelnök is elpirulna. Vannak tervek, hogy médiáról, vicces politikáról, mindenféle pletykákról, pop- meg internetes kultúráról fogunk íni, kellemesen összevissza, lesz egy csomó poszt egy darab képpel, animgiffel, videóval meg egy címmel, de ugyanúgy előfordulnak majd hosszabb riportok, esszék, publicisztikák vagy percről percre tudósítások is. De ezek csak tervek, a valóság az lesz, ami mától nap mint nap megjelenik itt, és amit legalább annyira alakítanak az olvasók, mint mi. 

Aki még ezek után is kíváncsi, mire képes a Kinja, az olvassa el ezt a posztot