A bíróságok munkája unalmas is lehet: napi rutin az irigy szomszédok, agresszív autósok és civakodó házasok közti igazságtétel, a valóban fontos, súlyos ügyek ritkák. Egyes bírók ezért kisebb ügyekben is olyan ítéletet tesznek le az asztalra, amire Sas József és Fábry Sándor együtt se lenne képes.

A most következő ítélet másodfokon született, miután X és Y mindketten fellebbeztek az elsőfokú ítéletet ellen. X olyan szavakkal illette Y cégét az interneten, mint

  • mocskos cég
  • trükkös lenyúlásra szakosodott fantom cégecske
  • agresszív, rosszindulatú banda
  • kula-bula offshore cégecske

A fentiek közül viszont a Pécsi ítélőtábla csak az első hármat találta sértőnek, el is ítélték hát X-et becsületsértésért. Y-nak ez nem volt elég, ő a kula-bula jelzőt felháborítónak találta, igazságszomja arra buzdította, hogy fellebbezzen. Ha Y ezt nem teszi meg, ma egy ilyen indoklással lenne szegényebb az emberiség:

A „kula-bula" kifejezést a másodfokú bíróság pontosan értelmezni nem tudta. A Magyar Értelmező Kéziszótárban ilyen szó nem szerepel. Az internetes szlengszótárakból a „kula-bula" szókapcsolat szintén hiányzik. Az ... honlapon regisztrált egyik felhasználó saját magát illeti ezzel, mint becenévvel . A „kula" szó egyik jelentése kétségtelenül negatív, széklelet takar, más jelentése viszont torony, bástya törökül. A „bula" jelenthet nőt és hímzésben jeleskedő török leányt is. A „kula-bula" kifejezést egy bejegyzés „nagyon jó" értelemben használja.

Mivel a kifejezés többféle tartalommal jelenik meg, a másodfokú bíróság a „kula-bula" jelzőről a durván bántó, lekicsinylő jelleget megállapítani nem tudta. Ahhoz kizárólagosan és egyértelműen jogsértő tartalmat társítani a szövegkörnyezetre tekintettel sem lehetett. Csak annyi állapítható meg róla egyértelműen, hogy negatív értékítéletet jelenít meg, de a kifogásolt kifejezés adott szövegösszefüggésbe való beágyazása nem feltétlenül hordoz durvább jelentéstartalmat a simlis (himi-humi, simi-sumi, vö: trükkös lenyúlásra szakosodott) kifejezésnél, ez pedig a véleménynyilvánítás megengedett határait a fent már kifejtettek szerint ugyancsak nem lépi túl. Amennyiben a sérelmezett kifejezésnek nincs konszenzuális jelentéstartalma a használó közösségen belül és az azt tartalmazó szöveg egésze sem utal a többféle jelentés közül egy pontosan meghatározható jelentéstartalomra, nem alapozza meg a jóhírnév sérelmét a véleménynyilvánításhoz használt kifejezés durvább, bántóbb jelentéstartománya, illetve az, hogy a jogvédelmet kérő annak milyen szubjektív értelmet tulajdonít.

A bíróság másodfokon a feleket a perköltség arányos részének megfizetésére kötelezte, nem foglalt állást egyikük mellett sem, de mit számít ez egy ilyen indoklás után. Az ilyen szövegekért nem sajnálom az adóm egy forintját sem!