Az egyik legfontosabb bizalmasa, G. Fodor Gábor büszkélkedik ezzel egy friss interjúban. Ez az Orbán-korszak egyik legőszintébb beszélgetése, amiben GFG bevallja, Orbán célja a pillanatnyi manipuláció. És lehülyézi azokat a jobbosokat, akik szó szerint veszik, amit Orbán mond.

Csodálatos interjút csinált Orbán tanácsadójával, G. Fodor Gábor századvéges politológussal Nagy Gergely Miklós. Egy tegnap kirakott előzetes alapján azt hittem, azért lesz jó olvasmány, mert GFG zseninek nevezi benne Habony Árpádot. Most kiderült, ez annál ezerszer jobb írás, a politológus ugyanis megdöbbentő őszinteséggel, totál nyíltan beszél arról, milyen cinikusan kormányoz a kormányfő, és hogy az agytrösztje mennyire lenézi a saját szavazóit is, amiért a barmok benyelik az általuk kitalált politikai szlogeneket.

A beszélgetés csúcspontja minden szempontból az, amikor GFG lecseszi a jobboldali értelmiséget, mint a pengős malacot. Igen, a jobboldalit, nem a balost. Mégpedig azért, mert a hülyék komolyan vették Orbán Viktor szlogenjét a "polgári Magyarországról", miközben tudniuk kellett volna, hogy az csak marketingszöveg volt! Nem tréfálok, nem átértelmezek, nem sarkítok, itt a vonatkozó, eredeti szövegrészlet:

A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a "polgári Magyarország" hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarszág valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés. Ebből fakad a jobboldali értelmiség minden ellenkezése és ízlésbeli problémája a jelenlegi kurzussal szemben.

Az őszinte cinizmusnak erre a Kancsedzöngájára azért valahogy fel is kellett jutni. G. Fodor a beszélgetés elején leszögezi, hogy szerinte MINDEN politkai elemző "tulajdonképpen katona", ő maga azon belül pedig az a katona, aki kiássa a tábori latrinát "a rendszer igazságait védi".

Advertisement

A későbbiekből az a rész lett már a nyomtatott lap megjelenése előtt népszerű, hogy:

MN: Térjünk vissza Habonyra. Szakmailag mit gondol róla? Habony Orbán legbefolyásosabb tanácsadója, mi ennek az oka?

GFG: Árpád egy ösztönös zseni. A politika nagyon egyszerű dolog. Kik vagyunk mi, mit akarunk elérni, mi az a helyzet, amit meg kell oldanunk, kik az ellenfeleink, mit kell tennünk. Nagyjából ennyi. Ezt vagy ösztönösen érzi valaki, vagy nem.

MN: Mondana egy példát, amely megvilágítja Habony ösztönös zsenialitását?

GFG: Árpád egy legenda, miért akarnám varázstalanítani?

Meg ez az Orbán = Chuck Norris-os:

Hogy Orbánnak tanácsadói lennének? Hogy lehetnének és egyáltalán milyen tanácsadói lehetnek egy olyan embernek, aki közel három évtizede a politika első vonalában harcol? Kis túlzással Orbán a saját maga tanácsadója és stratégája. Minden nap, amit lehúzol a politikában, izmot rak rád. Ezt az izmot nevezzük politikai tudásnak. Jelenleg kevés olyan ember lehet a magyar politikában, aki több tapasztalattal bír, mint Orbán Viktor. Az más kérdés, hogy beszélget-e emberekkel, kikéri-e a véleményüket.

Ezután jön a java. Az újságíró felveti, hogy Habony Árpád a közélet része, ezért jogunk van tudni, hogy ki ő, és mennyiért teszi, amit tesz. Mire GFG elmeséli, hogy az igazi politikusok titkos kamarillát tartanak fenn, amiről akkor sem tudhatunk meg semmit, ha fejre állunk:

Az Ön kérdései abból indulnak ki, hogy (…) mindennek hivatalosnak, szabályozottnak kell lenni. Szerintem a politika nem így működik. (…) Ha hatalomgyakorló vagyok, el kell érnem, hogy az emberek azt akarják, amit én akarok. (…) Ajánlom figyelmébe Schabert könyvét, a Boston Politicst, amelynek egyik megállapítása, hogy van egy hivatalos intétményi struktúrába szervezett kormányzat, és van egy láthatatlan udvar. Ez a politika normális menete.

L. Simon László mellett én GFG-t tartom a Fidesz-kormány környékén mozgó figurák legfontosabbikának a nagyközönség szempontjából. Ezzel az időrőről időre feltörő – iróniamentesen mondom – lefegyverző őszinteséggel ugyanis egy rakás olyan dolgoról mesél, amiről nélküle, nélkülük sohasem tudhatnánk első kézből.