Ez a helyzet, remélem, örültök.

Viszont erről eszembe jutott egy történet a 90-es évek elejéről. A Kurír c. lapnál dolgoztam – mint korrektor –, és ha hiszitek, ha nem, sok érdekes tartalom jelent meg abban az újságban. Ilyen volt Laár András – igen, a jól ismert és kedvelt Laár András – napi horoszkópja. Igen, napi: ha esett, ha fújt, kivétel nélkül minden délután bejelentkezett telefonon, lediktálta a tudnivalókat a beíróknak, kb. karakterszámra pontosan, azt mi megolvastuk, és már mehetett is a szöveg a tördelőkhöz. Ez így ment hónapokon, sőt éveken keresztül.

De az ember nem gép, és nem gép Laár András sem. Nagyritkán nála is közbejöhetett valami, és hiába vártuk, hogy telefonáljon és diktáljon. Olyankor egyrészt amiatt izgultunk, hogy mi a csuda történhetett vele, másrészt pedig amiatt, hogy mi legyen a horoszkóppal. Az a hasáb korán zárt. De aztán megtaláltuk a megoldást. Beillesztettünk a megfelelő helyre egy korábbi szöveget. Azt legalább korrektúrázni sem kellett különösebben, már túlvolt ezen a szakaszon.

Ebből aztán óriási botrány lett, mikor kiderült, hogy az olvasókra nem szerelmi kalandokkal és konfliktusokkal teli nap köszöntött másnap, hanem valami egészen más! Vagy rosszul mondom, és nem is vette észre senki a furfangot? Hát az az igazság, hogy erre már nem emlékszem.