Végül nem három, hanem négy technológiát teszteltek, az utolsó szakasznál a három szinten, gúla alakban egymásra pakolt pengés drót különösen barátságosnak hangzik.

A munkálatok hétfőn kezdődtek, összesen 43 katona dolgozott a 150 méteres mintakerítés építésén.

  • A leghosszabb, százméteres részen az acél kerítésoszlopokat beton alapba állították, erre feszítették a dróthálót, a kerítés tetejére Szerbia felé dőlő hattyúnyakak kerültek. Ezekre, illetve a kerítés tövéhez pengés drótot raktak. Az oszlopok közé a szakasz egy részén, kétméteres magasságba merevítő keresztgerendákat helyeztek el.
  • A második résznél is acél kerítésoszlopokat használtak, ezeket azonban cölöpverő gépekkel helyezték el a tömörített talajba. Ezek az oszlopok egy méterrel hosszabbak voltak, mint a betonalapnál használtak.
  • A harmadik szakasznál hántolt, a tövüknél 35, csúcsuknál 25 centiméteres akácfaoszlopok tartják a dróthálót.
  • Az utolsó részre került a fent említett, gúla alakban egymásra pakolt pengés drót.

A kormány kedden dönt arról – feltehetően a beígért, átmászásos módszerrel végzett tesztek után –, hogy melyik megoldásokat alkalmazzák majd a teljes, 175 kilométeres szakaszon. Ezt november 30-ig akarják befejezni, a honvédség 900 tagja vesz részt a munkában, és a kerítést egyszerre 10-12 helyszínen kezdik el építeni. Az alapanyagot a büntetés-végrehajtás fogvatartottai készítik.

A kerítéssel kapcsolatban egyébként Thomas de Maiziere német szövetségi belügyminiszter is nyilatkozott. Ő azt mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitun nevű lapnak, hogy noha nem erődként képzeli el Európát, és német politikusként erős fenntartásai vannak a kerítésekkel kapcsolatban, Magyarországnak meg kell védenie a schengeni külső határt.

Képek: Kelemen Zoltán Gergely/MTI

Az átmászásos módszer remek illusztrációját ripliberálisdemokrácia készítette.