Szász János második világháborús filmje, A nagy füzet fődíjat nyert a Karlovy Vary-i filmfesztiválon. Ez elég nagy szám. Büszkék vagyunk rá. De a kritikusok még azelőtt mondtak róla véleményt, hogy megkapta volna a Kristályglóbuszt.

Csákvári Géza a Népszabadságban jogosan megemlíti, hogy habár ez az új finanszírozási rendszerben készült első magyar film, nem kizárólag Andy Vajna pénzelte A nagy füzetet. A pénzosztás ugyanis még a Magyar Mozgókép Közalapítvány idejében kezdődött, évekig tartottak az előkészületek. Én emlékszem arra, amikor Szász János még nagyjából 10 éve a Sziget fesztiválon próbált castingolni a főszerepekre. A Filmalap viszont felkarolta a finanszírozást és 180 millió forintot költött rá. De ez igazából lényegtelen, hiszen egy filmet nem a pénzelése tesz jóvá, hanem a végrehajtása. Csákvári szerint itt már vannak vele bőven problémák, szerinte "a tévés és az úgymond régi iskola stílusában készített mű olykor kissé porosnak és idejétmúltnak tűnik, akár évtizedekkel korábban is készülhetett volna." Csákvári ugyanígy hiányolja a gyártás profizmusát, van a filmben egy városbombázás, amiből csak árnyékokat látunk és van benne egy katonai vonulás, amiből csak pár közlegényt és egy tankot. Ez különösen akkor fura, amikor tudjuk, hogy A nagy füzet összesen 953 millió forintból készült.

Bujdosó Bori is ugyanezt emlegeti az Origón, szerinte a pénz és Christian Berger operatőr ellenére A nagy füzet kifejezetten szegényesen néz ki:

A belső terek, a kosztümök tévéfilmet idézően jellegtelenek, olcsó hatásúak, a fények és színek pedig műviek, hiányzik a képekből a textúra, a mélység, amit feltehetően az utómunka során kellett volna beledolgozni a digitális alapanyagba.

Szerinte nem a látvány az egyetlen, ami félresiklott Szász filmjében. Bujdosó szerint a színészek nagyon jó arcok, de az alakítások csak lógnak a levegőben. Az alapanyagul szolgáló könyv szövegét a főszereplő fiúk narrációjában halljuk, de a képek csak illusztrálják a hangoskönyvet. Az Origo kritikusa szerint elég sajnálatos, hogy pont egy ilyen filmmel mutatkozott be az új filmfinanszírozási rendszer, mert A nagy füzet pontosan olyan, mint amiktől elment mindenkinek a kedve a magyar filmektől. Bujdosó viszont Karlovy Vary-ban látott egy montázst az eggyel fiatalabb generáció új filmjeiből (Bodzsár Márk: Isteni műszak, Császi Ádám: Viharsarok, Mundruczó Kornél: Fehér Isten, Zomborácz Virág: Utóélet, Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér) és szerinte az összes jobbnak néz ki annál, mint ahogy Szász drámája sikerült.

Magyarország fikaország? Csak a magyar kritikusok voltak ilyen szemetek, hogy a büszkeségünket ennyire lehordták? A Hollywood Reporter sem volt elájulva A nagy füzettől. Boyd van Hoeij fura módon pont az írja, hogy mennyire profi a film, de neki is gondjai támadtak a gyerekszereplőkkel és a narrációval, szerinte a két főszereplő inkább egy Benetton-reklámból lépett elő és nem egy háború sújtotta városból, másrészt pedig az ő monológjaiktól minden, amit tesznek távolságtartóbb lesz a kelleténél. A kritikus viszont megdícsérte az operatőrt, akinek szerinte sikerült jól megfognia a magyar vidéket, és ugyancsak szépeket írt a szadista nagymamát játszó Molnár Piroskáról.

Advertisement

A címlapképen a Nagy füzet producere, Sőth Sándor (Pierre a Megáll az időből) veszi át a díjat Oliver Stone-tól, a fesztivál egyik díszvendégétől.

Fotó: Getty Images