Turulista és irodában senyvedő olvasóinknak üzenem, hogy kerecsesólyomnak lenni pont olyan, mint irodarabszolgának. Az ember egy kis nyomasztó fakkban kucorog, szundikál és általában rohadtul nem csinál semmit, míg meg nem jelenik a főnök, aki belehány a szájába.

Én ezt ebben a formában máig nem tudtam, de most nézegettem egy ideig a Bükki Nemzeti Park egyik távvezetékoszlopán kialakított kerecsensólyom-fészket. A fészek ronda, a lenti fákon néha megmozdul egy levél és már huss, el is repült egy negyedóra. A szomszédban fészkelő hollók sajnos egyszer sem jöttek erre hepciáskodni, majd legközelebb.